А csillagászat (asztronómia) a legó'sibb tudományok egyike, amely a Világegyetemben megfigyelhető' objektumokat ősjelenségeket tanulmányozza, és amelyet az emberek gyakorlati szükségletei, valamint a környezet megismerésének óhaja hozott létre. Nehéz túlértékelni a civilizáció fejlődéséhez való hozzájárulását és az ember vdágképé-nek kialakulásában játszott szerepét.

A csdlagászat tanulmányozásának fő célja az általános műveltség, a tudományos vdágkép, valamint a mozgástörvények módszereinek és eredményeinek rendszere alapjairól, az égitestek és a Vdágegyetem fizikai természetéről, fejlődéséről szóló tudásrendszer kialakítása.

Ezt a végtelen és folytonosan változó vdágot nevezzük Vdágegyetenmek. A világegyetem fogalma magában foglalja a Földet és a többi bolygót, a Napot és a csdlagokat, g a galaxisokat és azt a közeget, amelyben elhelyezkednek. Földünk, és vele együtt mi is ennek a Vdágegyetenmek a részei vagyunk.

Az emberek mindig is a megfigyelt objektumok és jelenségek természetének megértésére törekedtek, ezért a környező vdág képét az általuk birtokolt tudásnak megfelelően alakították ki. Az új tények és elméletek megjelenésével, valamint azzal, hogy lehetővé vált ezeknek az elméleteknek az ellenőrzése megfigyelések és mérések révén a csdlagászat társtudományainak (különösen a fizika) alkalmazásával, a világról alkotott kép fokozatosan egyre pontosabbá vált és ezzel együtt változott. Néha mindez a vdág felépítéséről alkotott túlhaladott elképzelések forradalmi lerombolását jelentette. Ilyen volt például Kopernikusz heliocentrikus elmélete.

Napjaink csidagászatában egyre modernebb kutatási technikát és információs-kommunikációs technológiát alkalmaznak. A korszerű sugárzásdetektorok az információt egyenesen a számítógépekhez és más elektronikus eszközökhöz továbbítják. A megfigyeléseket az elektromágneses sugárzás különféle spektrumaiban folytatják: a rádió-hudámok, az infravörös, a látható, az ultraibolya, a röntgen- és a gammasugarak tartományaiban. Uj objektumokat fedeztek fel (fekete lyukak, neutroncsdlagok), már ismert testeknek meglepő tulajdonságaira bukkantak, létrejöttek a feltételek a Naprendszer több objektumának közvetlen kutatására. Es minél inkább találkoznak az ismeretlennel a csdlagászok és fedeznek fel új dolgokat, annál több válaszra váró kérdés bukkan fel.

A modern csidagászat meglehetősen távoh kozmikus objektumokat tanulmányoz, ezzel együtt nem szakad el a Földtől. Az emberiség számára fontos a Nap aktivitásának és a földi folyamatokra gyakorolt hatásának kutatása, számos kérdésnek a megválaszolása: van-e élet más bolygókon, hogyan hat a világűr az élővdágra.

A vdágban nem sok hivatásos csdlagász található, jóval kevesebben vannak, mint a fizikusok, biológusok, matematikusok és egyéb tudományok képviselői, viszont mindig is sok amatőrről beszélhettünk, akik aktívan figyelik a csidagokat és a bolygókat, és idővel profikká válnak. A csdlagászat elemeinek megismerése az iskolában segít a legszükségesebb ismeretek megszerzésében erről az ősi és örökké fiatal, folytonosan fejlődő tudományról, amely mindeközben feltárja az emberiség előtt a Világegyetem titkait.